This layout was originally published on the NőiCsizma Design
blog -30. September 2016
http://blog.noicsizma.hu/egyeb/mesevilag-2/
A havi NAGY kihívás a Facebook csoportban a sötét fotók megszkreppelése. A most felhasznált fotó eredetileg a Project Life albumomba készült, de a kihívás kapcsán úgy döntöttem, hogy oldalt is készítek belőle.
A
szeptember nálunk nagy változásokkal indult: többek közt Blanka óvodás lett.
Mivel volt bölcsődés, ez nem jelentett akkora változást az elszakadás
szempontjából, mégis, most már nagyobb, már beszámol a napjáról.
De
nem ám akkor és ott, amikor én szeretném. A "Mi volt ma az oviban?
Kivel/mivel játszottál? Mi volt az ebéd?” kérdésekre nem jön (vagy csak ritkán)
válasz. (Máris tini lenne? )
Azonban
este, elalváskor, mikor már csak a Micimackó lámpa ég, odakucorodik az ölembe,
és azt mondja: "Akarok mesét!" Én természetesen kijavítom, hogy:
"Szeretnék". Mire a válasz: "Szeretném azt, amikor Blanka
óvodába megy", vagy valami hasonló, amiből tudom, hogy nem Eperkét vagy
Thomast kell elmesélnem neki, hanem a napját.
S mivel már nem vagyunk együtt egész nap, segítségre szorulok. Ekkor kezd el mesélni: mivel (nem) játszott, kivel próbál barátkozni, kitől fél, ki ütötte meg, ki segített neki felöltözni, ki fogta a kezét lefelé menet... Az érzelmek lelki viharát éli át újra ezekben a percekben, és vele én is. Mese, de a VILÁG. Valós. Valóság. És én már nem tudom megvédeni... Sem meglépni helyette a lépéseket...
S mivel már nem vagyunk együtt egész nap, segítségre szorulok. Ekkor kezd el mesélni: mivel (nem) játszott, kivel próbál barátkozni, kitől fél, ki ütötte meg, ki segített neki felöltözni, ki fogta a kezét lefelé menet... Az érzelmek lelki viharát éli át újra ezekben a percekben, és vele én is. Mese, de a VILÁG. Valós. Valóság. És én már nem tudom megvédeni... Sem meglépni helyette a lépéseket...
Megéri
tehát várni: értékes percek ezek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése